Már régen készítettem manót.
Most egy kedves babahordozó klubos anyuka, Anita kisfiának készült ez a babó.
Gyakran hónapokat várnak az Anyukák, mire elkészül egy tőlem kért baba. De Anitának talán még hosszabb időt kellet kivárnia.
Küzdöttem magammal, mire hozzáfogtam ehhez a manócskához. Ugyanis Anitának nagyon erős gyapjúallergiája van. Márpedig a waldorf babákat gyapjúval tömjük ugyebár.
Sokat, sokat gondolkoztam, milyen megoldást lehetne találni. Terveztem kinőtt pamut pólókat feldarabolni, s azokkal tömni. A fejhez csíkokra vágtam, úgy tekergettem gombóccá. De túl nehéz lett volna. Plusz a sokféle allergia miatt Anitának gyakran kell majd mosnia is. Attól tartottam, hogy nagyon nehezen fog száradni a tömör pamut testecske.
Végül arra jutottam, hogy antiallergén tömőanyagból készítem el.
Nagyon nehezen nyúltam hozzá. Várt, váratott magára...
Aztán nekigyűrköztem...
Nem mondom, hogy jó érzéssel dolgoztam ezzel az anyaggal, de ha nincs más megoldás...
Pedig egyébként minden apró részletre figyelek. A cérna összetétele sem mindegy, abból is pamutot használok.
Aztán ma délelőtt elmentünk Zazusékhoz és átadtuk a babát.
Olyan örömmel ölelte magához ez a kicsi fiú! :)))))
Azt hiszem megérte!
Sajnálnám, ha nem lehetne ilyen szeretgeni, ölelgetni valója.
Ha van valami más megoldási ötletetek örömmel fogadom!!!
Jó lenne más, természetes megoldást találni.